Idegrendszeri összefüggések, elméleti megvilágítás, gyakorlati példák
autizmusban érintett és autizmusban nem, de szenzoros integrációs zavarban érintett gyerekekkel való játék és szabadidő hasznos eltöltéséhez
Két szakterületet, a szenzoros integrációt és a játék és motivációközpontú szociális, kommunikációs fejlesztés információit ötvözzük a videókban.
A videók témái:
- Mit kommunikál a gyermek a viselkedésével? Az idegrendszerünk állapotáról nagyon sokat elárul a viselkedésünk.
- Szenzoros igények, érzékenységek. Hogyan és milyen tevékenységekkel, játékokkal segíthetünk?
- Ingerkereső gyerekek: milyen és mennyi ingerre van szükség és mi jelzi, ha már telítődött a gyermek?
- Mikor áll készen a gyermek arra, hogy figyeljen, kapcsolódjon és honnan tudhatjuk, hogy éppen nem képes erre?
- Nyitottság, figyelem, érzékenység hullámzása.
- Mi hat fejlesztően a gyermekre és miről gondoljuk azt, hogy igen, de valóban inkább leterheli az idegrendszerét?
- Önálló tevékenység szükségessége és pozitív szerepe. Hogyan segíthetjük, ha a gyermek nem képes egyedül játszani?
- Szenzoros integrációt segítő tevékenységek, játékötletek
Előadók:
Dobrovodszky Anikó – gyógypedagógus, DSZIT teraputa
Balla Barbara – gyógypedagógus, KapCsoda szakmai vezető, HANDLE screener
A videókat egy korábbi online előadás során rögzítettük.
Az oktatód
Barbara 2002 óta foglalkozik autizmusban érintett gyermekekkel. Több száz gyermekkel töltött több ezer terápiás órát Magyarországon és külföldön egyaránt. Gyógypedagógiai tanulmányait követően Amerikában végezte el a 1,5 éves Son-Rise képzést, ami megalapozta a játékalapú, motivációközpontú hozzáállását. Majd Angliában tanult szenzoros integrációt a HANDLE képzés keretében. Ez a képzés teljesen új látásmódot hozott életébe. Gyermekek szenzoros nehézségeinek felismerése még inkább gyermekközpontúvá tette fejlesztési stílusát. Két éven keresztül konzultációkat folytatott Kat Houghtonnal, egykori Son-Rise tanárával, aki eredeti végzettségét tekintve pszichológus. Kattől a fejlesztés fejlődéslélektani megközelítését tanulhatta. Személyiségfejlesztés terén NLP, Személyiségfejlesztő coaching és az Option módszer elemei adtak nagyon sokat Barbara munkájához a szülők és szakemberek segítése során, valamint saját fejlődédéhez, hogy mindenkoron önmaga legjobbját tudja adni azoknak, akik szintén a gyermekre hangolódás útját kívánják járni.
Tanmenet
-
StartBemutatkozás (6:02)
-
StartAz idegrendszer szenzoros integrációs működése általánosságban, röviden (6:23)
-
StartAz idegrendszer működésének jelei a viselkedésben (4:50)
-
StartA Winnie Dunn-modell: hogyan tudom ezt használni a mindennapokban? (10:11)
-
StartTúltelítődés, hullámzás, készen állás (12:32)
-
StartMit nem tekintünk hasznos játéknak a gyerekek szempontjából? (10:01)
-
StartÖtlettár, játéktár (37:04)
-
StartPihenés, töltődés, egyedüllét, önálló játék (9:59)
-
StartGondolatok a DSZIT-ről,és a játékalapú fejlesztésről (14:13)
-
StartErőltetés a fejlesztésben, direktivitás, az idegrendszer különböző részeinek összefüggései egymással (10:35)
-
StartIskola választása és az idegrendszer érésének összefüggése (5:07)
-
StartA szülők szerepe a fejlesztésben (13:05)
-
StartSzenzorosság változása az idő előrehaladtával (18:39)
-
StartPasszivitás vagy beleolvadás egy szenzoros játékba? (13:24)
-
StartA magas neurológiai küszöb és passzív válaszkészség hogy ismerhető fel? (11:43)
-
StartMilyen életkorban ideális a szenzoros fejlesztés? Különböző szenzoros területek együttes érintettsége. Mit tehetünk, ha a szenzoros érintettség miatt nem tudunk körmöt, hajat vágni? (8:07)
-
StartSzenzoros gyerekek integrációban; alvás nehezítettsége, szenzoros fejlesztés és az életkor összefüggése, túlingerlés-túltelítődés-agresszió (12:23)
-
StartÓvodaválasztás; a szenzoros fejlődés folyamat-jellege; lefagyás, mint idegrendszeri reakció (4:58)